Csapás a megújuló energiának, bezárják a nagy szélfarmot
A dán Ørsted energiaipari vállalat bejelentette, hogy leállítja a Hornsea 4 nevű, kelet-yorkshire-i partvidék közelében tervezett hatalmas szélerőmű projektet, ami komoly csapást jelent a brit kormány tiszta energia iránti ambícióinak. A Hornsea 4 projekt a világ egyik legnagyobb tengeri szélerőműve lett volna, amelynek potenciális kapacitása 2,4 GW-ra rúgott volna – elegendő energia több mint egymillió otthon ellátásához. Az Ørsted képviselője elmondta, hogy a projekt gazdasági szempontból már nem volt életképes, annak ellenére, hogy a vállalat egy 15 éves szerződést írt alá az Egyesült Királyság kormányával, amely garantálta az energia azonos áron történő értékesítését.
Az Egyesült Királyság tengeri szélerőmű szektora az utóbbi években drámai költségnövekedéssel szembesült, amit a kormány is elismert. Az Energia Biztonsági és Nettó Nulla Minisztérium (DESNZ) szóvivője hangsúlyozta, hogy a globális infláció és a beszállítói láncok megszorításai jelentős hatással vannak az iparra Európában. Ez már a második eset, hogy egy fejlesztő leállít egy jelentős tengeri projektet: a svéd Vattenfall júliusban a Norfolk partjainál tervezett 1,4 GW-os szélerőmű fejlesztését is felfüggesztette, szintén a költségek emelkedése miatt. Ezt a projektet később a német RWE energiaipari cég vásárolta meg, amely azt ígérte, hogy folytatja a fejlesztést.
Az offshore fejlesztők előtt álló nehézségek komoly kérdéseket vetnek fel a brit kormány 2030-ra kitűzött tiszta energia célkitűzéseivel kapcsolatban, amelyek az egyik központi „küldetését” jelentik a Munkáspárt kormányának. Jelenleg az ország áramtermelésének kicsit több mint fele szél, napenergia, nukleáris energia és biomassza forrásokból származik. A kormány célja, hogy ezt az arányt 2030-ra 95%-ra emelje, csupán öt év alatt. Az Aurora Energy becslései szerint ehhez az Egyesült Királyságnak meg kell háromszoroznia a tengeri szélerőmű kapacitását, valamint meg kell dupláznia a napelemes és szárazföldi szélerőművek számát a rendszerben. Emellett jelentős fejlesztésekre van szükség az áramhálózatban is, beleértve 620 mérföld új vezeték és alállomások kiépítését.
Sok helyi közösség ellenáll a közelükben lévő új energiainfrastruktúra megvalósításának. Néhány iparági szakértő, valamint a Konzervatív és Reformpárt tagjai is kétségbe vonják, hogy a 2030-as cél reális. Dieter Helm, az Oxfordi Egyetem gazdaságpolitikai professzora régóta érvel azzal, hogy a szükséges infrastruktúra kiépítése szinte lehetetlen a tervezett időkeretben. „Ha nem teljesítjük a nagyon rövid távú célt, az maximalizálja a próbálkozás költségeit” – figyelmeztetett.
Chris Stark, a kormány Tiszta Energia 2030 küldetésének vezetője elismerte, hogy a cél elérése „nagyon nehéz” lesz, de úgy véli, hogy a „Herkulesi erőfeszítések” révén mégis lehetséges. Ed Miliband energiaügyi miniszter ismeri el, hogy a terv ambiciózus és vitatott, de hangsúlyozza, hogy elengedhetetlen a számlák csökkentése, a klímaválság kezelése és az energiaellátás biztonsága szempontjából. A kormány jelezte, hogy együtt kíván működni az Ørsteddel a Hornsea 4 projekt „visszaállítása” érdekében, és úgy vélik, hogy a tiszta energia küldetés még mindig elérhető. „Erős projektportfólióval rendelkezünk a tiszta energia 2030-as céljaink megvalósításáért, és küldetés-vezérelt megközelítésünk biztosítja, hogy a globális nyomások és egyedi kereskedelmi döntések ellenére is elérjük a céljainkat” – mondta a szóvivő. A brit energiaátmenet tehát nemcsak hogy elindult, hanem ez az időszak egyik legmeghatározóbb jellemzőjévé válhat, ám az eddigi fejlemények alapján nem halad zökkenőmentesen.
Ezeket is érdemes megnézni
Az amerikai megállapodás lehetőséget ad az Egyesült Királyságnak, hogy komolyabb EU-s megállapodást kössön
Holdpor érkezett Kínából az Egyesült Királyságba, ritkább mint az arany
