A Just Stop Oil mozgalom elhallgattatása után a tiltakozók a föld alá húzódtak
A Just Stop Oil (JSO) aktivistái újra előveszik a transzparenseiket, előkeresik a jól ismert fluoreszkáló narancssárga mellényeiket, és feltöltik a hangosbemondóikat – egy rutinszerű folyamat, amelyet már sokszor végigcsináltak. Három év tüntetések, levesek dobálása, kukoricakeményítő festék fröcskölése és utak blokkolása után a klímavédelmi aktivisták csapata az ország egyik legrosszabbul megítélt kampánycsoportjává vált. Szombaton azonban a közép-londoni találkozójuk egészen más jellegű lesz, mint az eddigiek. Először is, a rendezvény létezése nem titok, másodszor pedig valószínűtlen, hogy a korábbiakhoz hasonló tömeges zűrzavart okoznának. Valójában ez lesz az utolsó tüntetésük, amely során a JSO saját szavaival élve „felakasztja a fényvisszaverő mellényt” és véget vet a polgári engedetlenség kampányának. A csoport hivatalos álláspontja szerint megnyerték a harcukat, hiszen a követelésük, miszerint ne legyenek új olaj- és gázengedélyek, már kormányzati politikává vált. Magánbeszélgetések során azonban a JSO tagjai elismerik, hogy a zavaró tüntetések rendőrségi ellenőrzésére bevezetett szigorú új hatalmak gyakorlatilag lehetetlenné tették az olyan csoportok működését, mint az övék.
Sarah Lunnon, a JSO társalapítója, úgy nyilatkozott, hogy a szombati találkozó egy „örömteli ünneplés” lesz. „Hihetetlen dolgokat értünk el együtt, és rengeteg bizalmat fektettünk egymásba” – tette hozzá. Az ünneplés azonban nemcsak a JSO aktivistáira vonatkozik. Sok autós, aki eddig szenvedett a forgalmi dugóktól, a nagy műalkotásokat ért támadásoktól felháborodott művészeti kedvelő, vagy a sport- és színházrajongók, akiknek eseményeit megszakították, szintén örömmel fogadják az aktivisták távozását. A rendőrség is megkönnyebbült, hiszen a JSO tüntetések biztosítása több ezer órányi rendőri munkát emésztett fel, és milliókba került. 2023-ban a Metropolitan rendőrség szerint a csoport tüntetései közel 20 millió fontba kerültek.
Azonban a JSO végét követően számos kérdés merül fel, például hogy ez valóban a zavaró klímaaktivizmus végét jelenti-e az Egyesült Királyságban, vagy hogy a csoportok underground tevékenységre kényszerülve új, még zavaróbb vagy kaotikusabb klímavédelmi akciókat indíthatnak-e. A stratégiai kérdés is felmerül: a közvélemény széleskörű aggodalma a bolygó jövője miatt nem volt elegendő ahhoz, hogy a JSO-t támogassák. Hogyan kerülheti el a klímavédelmi mozgalom, hogy megismételje ezt a hibát?
A JSO típusa kis, elkötelezett aktivistákból állt, akik célzott akciókat hajtottak végre, hogy maximális zűrzavart vagy közfelháborodást okozzanak. Az akcióknak nemcsak erőszakmentesnek kellett lenniük, hanem az aktivistáknak is vállalniuk kellett a felelősséget – várniuk kellett, hogy letartóztassák őket. A vezetők, mint például Roger Hallam, aki eredetileg öt év börtönt kapott azért, mert meg akarta zavarni a forgalmat az M25-ös autópályán, fontosnak tartották, hogy a nyilvánosság előtt látható büntetésben részesüljenek. A rendőrség, a közvélemény dühétől és a negatív médiafedezetről megerősödve, több hatalmat követelt, hogy megállítsa az „ökolúzereket”, ahogy a The Sun újság nevezte őket.
A legnagyobb változás 2022-ben történt, amikor a Rendőrségi, Bűnügyi, Büntető és Bírósági Törvény életbe lépett, amely „szándékosan vagy gondatlanul közszolgáltatást zavaró” bűncselekménnyé tette a magatartást. Az új jogszabályok értelmében a közszolgáltatást zavaró cselekedetek, mint például a „súlyos stressz, súlyos zavar, súlyos kényelmetlenség vagy súlyos kényelmi veszteség” okozása potenciálisan komoly bűncselekmények lettek. Ezzel egy új jogi utat is megnyitottak a hatóságok számára, a szándékos közszolgáltatás zavara miatti összeesküvés vádját. Már a potenciálisan zavaró akciók megtervezése is súlyos börtönbüntetést vonhatott maga után.
A következő évben a Közrendvédelmi Törvény kibővítette a rendőrség jogait a tüntetések kezelésére, és új bűncselekményeket vezetett be, például az „objektumokhoz való rögzítést”, súlyos zűrzavart okozó alagútásást, és a fő infrastruktúrák megzavarását. Eközben a bírák, a magasabb bíróságok támogatásával, megakadályozták a tüntetők jogát arra, hogy azt állítsák, hogy „jogos mentségük” van cselekedeteikhez a legtöbb tüntetési ügyben. A Fellebbviteli Bíróság azt fogadta el, hogy a vádlottak „hite és motivációja” túl távoli ahhoz, hogy jogos indok legyen a tulajdonkárosításért. Ez azt jelenti, hogy nem érvelhetnek a jurik előtt azzal, hogy a klímaváltozás által jelentett nagyobb fenyegetés indokolja a festék spriccelését az épületekre, az útra ülését vagy más zavaró tevékenységeket. A legtöbb tárgyalás során az egyetlen kérdés, amit a bíróságnak meg kellett válaszolnia, az volt, hogy a vádlottak elkövették-e a nekik felrótt cselekedeteket, nem pedig az, hogy miért tették azt.
A JSO egyik aktivistája, Sarah Lunnon így nyilatkozott: „Láttuk, hogy embereket bűnösnek találtak, és évekig börtönbe zárták őket.” David Spencer, egy korábbi rendőr, aki ma a Policy Exchange bűnügyi és igazságügyi terület vezetője, azt mondja, hogy a törvény korábban túl gyakran a zavaró tüntetéseken részt vevők javára állt a mások legitimitásának rovására. Az emberi jogi szervezet, a Liberty ezzel szemben úgy véli, hogy a jogi változások a demokrácia ellen irányuló támadást jelentenek. Ruth Ehrlich, a szervezet politikai és kampányfőnöke érvelése szerint a jogi változások „megfélemlítő hatással voltak a módokra, ahogyan mindannyian ki tudjuk fejezni a véleményünket arról, amiben hiszünk”.
Ebben a kontextusban néhány klímaaktivista arra a következtetésre jutott, hogy ideje elhagyni a mozgalom régóta fennálló felelősségvállalási elvét – zavaró akciókat fognak végrehajtani, de már nem maradnak ott, hogy letartóztassák őket. Az elmúlt évben egy Shut
Ezeket is érdemes megnézni
Minden női legénység sikeresen visszatért a Földre az űrrepülés után
Hiba miatt ingyen osztottak tésztaszószt és kávét a boltban
