Svéd város büntetést kapott a környezetvédelmi célok elmaradása miatt

Göteborg, Svédország második legnagyobb városa, folytatja környezeti elköteleződésének hangsúlyozását, és ezt tettekkel is alátámasztja. 2022-ben Göteborg városa lett az első helyi önkormányzat a világon, amely „fenntarthatósági kölcsönt” (SLL) vett fel. Ez a finanszírozási forma a kölcsönvevő és a bankok között megállapított éves környezeti és társadalmi javulásokhoz kötött. Göteborg négy célterülete a megújuló energia forrása, a városi járműflotta elektromosra váltása, az önkormányzati épületek, például kórházak és iskolák energiafogyasztásának csökkentése, valamint a város legszegényebb kerületeinek fejlesztése.

Amennyiben a város teljesíti az éves javulási szinteket ezeken a területeken, úgy az SLL éves díjából 0,1%-ot, körülbelül 100,000 koronát (10,500 dollárt; 8,000 fontot) kap kedvezményként. Ha viszont a célok közül bármelyiket nem teljesítik egy bizonyos mértékben, akkor ugyanakkora összegű bírságot kell fizetniük. 2022-ben és 2023-ban Göteborgnak sikerült elkerülnie a pénzbírságot, de a legfrissebb 2024-es adatok szerint nem teljesítette a megújuló energiára való átállás célját, így 150,000 koronás bírságra számíthat. Ezt azonban ellensúlyozza az energiafogyasztás és a társadalmi javulás terén elért kedvezmények.

Fredrik Block, a Göteborg város portfóliókezelője elmondta, hogy a helyi hatóság szándékosan ambiciózus célokat tűzött ki. „Magasra kell célozni, hogy az egész szervezet ezt a célt kövesse. Nem haladunk olyan gyorsan, mint vártuk, de lépésről lépésre haladunk. A célunk továbbra is az, hogy 2030-ra közel karbonmentesek legyünk.” Block hangsúlyozta, hogy a város nem a pénz miatt cselekszik, hanem hogy bemutassa a város fontos munkáját és a folyamatos fejlődést. „Meg akarjuk mutatni a világnak, hogyan állunk, mik a problémák és mik a jó dolgok” – tette hozzá.

A város legszegényebb területeihez kapcsolódó javulásokat és a célok teljesülését éves lakossági felmérések segítségével mérik. A lakókat arról kérdezik, hogy mennyire érzik biztonságosnak és tisztának a környezetüket. A kulcsfontosságú kezdeményezések közé tartozik a lakások biztonságának növelése, a megfigyelő kamerák számának növelése és a rendőri jelenlét fokozása a bűnmegelőzés érdekében olyan városrészekben, mint Hjallbo és Biskopsgården. Ezek az északi városrészek magas bűnözési arányokkal és munkanélküliséggel küzdenek, valamint jelentős bevándorló népességgel rendelkeznek.

A Framtiden közszolgáltató, amely végső soron Göteborg városának tulajdonában áll, komolyan veszi a fejlesztési munkát. Lars Bankvall, a kutatás-fejlesztési vezetője elmondta: „Ezekben a sebezhető területekben mi vagyunk a többségi lakásbérlők. Szinte egyedülálló hivatalos szervként vagyunk jelen ezekben a területekben. Én a város legfontosabb eszközeként tekintek ránk, mert sok pénzügyi erőforrással rendelkezünk.”

Faduma Awil, egy szociális munkás, aki karrier coachingot nyújt egy göteborgi foglalkoztatási központban, aggasztónak tartja, hogy a megnövelt kamerák és rendőri jelenlét rossz üzenetet közvetít a fiatalok számára. „Mit fognak gondolni a gyerekeink, amikor mindenhol kamerákat látnak Hjallbóban, de egy svéd környéken nincsenek? Hogyan érezhetik magukat, amikor folyamatosan megfigyelik őket a rendőrök?” – tette fel a kérdést. Awil úgy véli, hogy a lakossági felmérések nem hatékonyak vagy pontosak, és úgy érzi, hogy a város aránytalanul sok erőfeszítést fektet a környezeti céljaira, miközben elhanyagolja a hátrányos helyzetű területek javítását.

A fenntarthatósági kölcsönök tárgyalása bonyolult és időigényes folyamat, amely Göteborg városának egy évet vett igénybe, és hat nagyobb északi bankot vonzott be. A Bloomberg pénzügyi hírszolgáltató adatai szerint az SLL-k száma világszerte 56%-kal csökkent 2023-ban. Mats Olausson, a svéd SEB bank fenntarthatósági tanácsadója elmondta, hogy a bank elutasította azokat a potenciális SLL kölcsönkérőket, akiknek a célkitűzései nem voltak elég ambiciózusak. A Göteborg-i SLL vezető hitelezője, az SEB, úgy véli, hogy az SLL-k kihívást jelentenek azok számára, akik sikeresen megszerzik azokat.

A göteborgi város célkitűzései 2030-ig szólnak, és Block szerint a részletes éves SLL-jelentések bemutatják a potenciális jövőbeli befektetőknek, hogy milyen különbséget tehet a pénzük. „A bankok szívesen adnak pénzt fenntartható városoknak, így a fenntarthatósági munkánk előrehaladásának bemutatása vonzóbbá teszi a várost a befektetők számára” – mondta Block. A Göteborg városának jövőbeli tervei és céljai tehát nemcsak a helyi közösség, hanem a globális fenntarthatósági trendek szempontjából is figyelemre méltóak.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/c5yx1rl8dk2o