Tropicalis erdők pusztulása soha nem látott ütemben történt tavaly

Tavaly a világ trópusi erdei rekordszámú területen tűntek el, ami aggasztó jele a klímaváltozás elleni védelmi vonal meggyengülésének. Egy új műholdas elemzés alapján a kutatók becslése szerint 2024-ben körülbelül 67 000 négyzetkilométer, azaz 26 000 négyzetmérföldnyi érintetlen, ősi erdő veszett el, ami nagyjából megegyezik Írország területével. Ez azt jelenti, hogy percenként tizennyolc focipályányi erdő tűnt el. A legfőbb ok a tüzek voltak, amelyek először előzték meg a mezőgazdasági területek tisztítását, különösen az Amazonas térségében, ahol a rekordméretű aszály sújtotta a fákat.

A szakértők aggasztónak tartják a helyzetet, mivel a trópusi esőerdők hatalmas mennyiségű, több száz milliárd tonnányi szén-dioxidot tárolnak a talajban és a fáikban. Az új rekord felveti a kérdést az erdők alkalmazkodóképességéről egy felmelegedő bolygón. Számos kutató attól tart, hogy az Amazonas bizonyos részei „tipping point”-hoz, azaz egy olyan ponthoz közelítenek, ahol már nem tudnak visszafordulni a korábbi állapotukba. Matthew Hansen professzor, a Marylandi Egyetem GLAD laboratóriumának vezetője megjegyezte, hogy a legfrissebb adatok „félelmetesek”, és figyelmeztetett arra a lehetőségre, hogy az esőerdők savannává alakulhatnak át, ahol az ősi trópusi erdők fokozatosan visszahúzódnak, és állandóan a szavanna biológiai sokféleségét veszik át.

Egy külön tanulmány, amelyet a múlt héten publikáltak, arra figyelmeztetett, hogy az Amazonas jelentős pusztulása várható, ha a globális felmelegedés meghaladja az 1,5 Celsius-fokot. Ez nemcsak a legbiodiverzebb élőhelyeken élő állat- és növényvilágot fenyegeti, hanem komoly következményekkel is járhat a globális klímára nézve. Az Amazonas az utóbbi időszakban nagy segítséget nyújtott az emberiségnek, mivel több szén-dioxidot nyelt el, mint amennyit kibocsátott. Azonban az erdők elégetése hatalmas mennyiségű szén-dioxidot szabadít fel, hozzájárulva a globális felmelegedéshez.

2023-24-ben az Amazonas a legrosszabb aszályt tapasztalta, amelyet a klímaváltozás és az El Niño jelenség fokozott hőmérséklete váltott ki. Sok tüzet szándékosan gyújtanak a földek mezőgazdasági célú tisztításához, ami nehezíti a két ok elkülönítését. Az aszály azonban ideális körülményeket teremtett a tüzek gyors terjedésére, különösen Brazíliában és Bolíviában. Bár ez csak egyetlen év, a megfigyelt hatások összhangban vannak a várhatóan fokozódó intenzitású trópusi tüzekkel egy felmelegedő világban. Rod Taylor, a Világ Erőforrás Intézet (WRI) kutatója elmondta, hogy egy új szakaszba léptünk, ahol a mezőgazdasági tisztítás mellett a tüzek intenzitása is jelentős hatással van az erdőkre.

A kutatók szerint a világ ősi trópusi erdeinek rekordmennyiségű pusztulása 3,1 milliárd tonna üvegházhatású gázt szabadított fel, ami körülbelül megegyezik az Európai Unió kibocsátásával. Jó hír, hogy Délkelet-Ázsiában a helyzet másképp alakul. Indonéziában a primer erdő vesztesége 11%-kal csökkent a 2023-as évhez képest, annak ellenére, hogy aszályos körülmények voltak. Ez a kormányok és közösségek közötti szoros együttműködés eredménye, amely lehetővé tette a „tüzelés tilalma” törvények érvényesítését. Elizabeth Goldman, a WRI Global Forest Watch projektjének társigazgatója hangsúlyozta, hogy Indonézia pozitív példa a 2024-es adatokban.

A kutatók egyetértenek abban, hogy a közelgő ENSZ klímacsúcs, a COP30, amely az Amazonasban kerül megrendezésre, kulcsfontosságú lesz a forest protection programok megosztása és népszerűsítése szempontjából. Az egyik javaslat az, hogy a trópusi erdők megőrzéséért pénzügyi támogatást nyújtsanak az országoknak. A részletek még kidolgozás alatt állnak, de Rod Taylor szerint ez egy ígéretes innováció, amely a fenntarthatóságot célozza meg. A kutatók hangsúlyozzák, hogy a kormányoknak folyamatosan dolgozniuk kell az erdők védelme érdekében, és a jövőben is elkötelezték magukat a környezet megóvása mellett.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/c0lnngl6713o