Arizona-i férfi, akit úton álltak meg, visszatér, hogy szembenézzen gyilkosával
Chris Pelkey tragikus halála három évvel ezelőtt egy közúti dühroham következtében történt Arizonában, ám a közelmúltban egy különleges technológia segítségével visszatérhetett, hogy saját szavait mondja el a gyilkosának kiszabott büntetés meghallgatásán. A Pelkey család tagjai az egyre fejlődő mesterséges intelligenciát (AI) használták, hogy a férfi saját hangján és szavaival tudjon beszélni arról a borzalmas incidensről, amely életét vette. Chris Pelkey 37 éves volt, amikor megölték, és a családja felhasználta a róla készült hangfelvételeket, videókat és fényképeket, hogy egy AI-alapú videót készítsenek, amelyben ő maga mondhatta el a gondolatait.
A Pelkey nővére, Stacey Wales, aki a BBC-nek nyilatkozott, elmondta, hogy az AI verziója a bíróság előtt közel állt ahhoz, hogy visszaadja Chris Pelkey valódi énjét. A nővére által írt szavakat olvasta fel a mesterséges intelligencia, amelyek a megbocsátásról és a megértésről szóltak. A bírósági meghallgatáson elmondta: „Gabriel Horcasitas, akitől megsebesültem, sajnálom, hogy azon a napon ilyen körülmények között találkoztunk.” A folytatásban pedig kifejezte, hogy hisz a megbocsátásban és egy megbocsátó Istenben, hangsúlyozva, hogy mindig is így gondolta.
A technológiát Horcasitas büntetésének kiszabásakor használták, aki már bűnösnek vallotta magát a bíróság előtt. A bírósági eljárás során a bírónak, Todd Langnak, tetszett az AI alkalmazása, amely lehetővé tette, hogy a család kifejezze érzéseit és Chris Pelkey utolsó szavait. A bírónak a bűnügyi felelősség kérdése mellett a megbocsátás üzenete is fontosnak tűnt, hiszen Pelkey családja a fájdalmuk ellenére képes volt megérteni és megbocsátani a gyilkosnak.
Paul Grimm, egy nyugalmazott szövetségi bíró és a Duke Egyetem jogi karának professzora, megjegyezte, hogy nem meglepő, hogy az AI-t felhasználták a Horcasitas ügyében, mivel az arizonai bíróságok már más területeken is alkalmazzák a mesterséges intelligenciát. Például az állam legfelsőbb bírósága által hozott ítéletek könnyen érthetővé tételére is használják az AI-t. Grimm szerint mivel a technológiát csak a bíróság előtt alkalmazták, és nem volt jelen esküdtszék, így az AI használata megengedett volt.
Ugyanakkor nem mindenki osztja a lelkesedést az AI alkalmazásával kapcsolatban. Derek Leben, a Carnegie Mellon Egyetem üzleti etika professzora, aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a jövőben a hasonló esetek nem biztos, hogy hűen tükrözik az áldozatok szándékait. Leben hangsúlyozta, hogy bár a Pelkey család szándékai tiszteletre méltóak, a mesterséges intelligencia használatának etikai kérdései felmerülhetnek, és nem biztos, hogy minden esetben az áldozat valódi akaratát képviselik.
Stacey Wales azonban úgy véli, hogy a technológia felhasználása lehetőséget adott testvérének, hogy kifejezze magát a bíróság előtt. Elmondta, hogy etikai megfontolások alapján közelítették meg a kérdést, és úgy vélik, hogy a mesterséges intelligencia egy olyan eszköz, ami építhet, és nem csak rombolhat. „Olyan, mint egy kalapács: használhatjuk arra, hogy ablakot törjünk be, de felépíthetünk vele egy házat is” – mondta Wales.
Ez az eset új kérdéseket vet fel a jogi rendszerekben a technológia alkalmazásának határait illetően, és arra ösztönözheti a jövőbeli eseteket, hogy megfontolják, milyen mértékben alkalmazható a mesterséges intelligencia az igazságszolgáltatásban. A Pelkey család példája mindenképpen fontos lépés lehet a technológia jogi integrációjában, ugyanakkor a jövő kihívásait is magában rejti.
Ezeket is érdemes megnézni
Mi vár a DK-ra Gyurcsány Ferenc távozása után?
Trump és Starmer javaslatot tesz a vámok csökkentésére
