Az idegen élet létezésének titkai és hatásuk az emberiségre
A tudományos felfedezések nem csupán a tudásunkat bővítik, hanem alapvetően megváltoztatják a világhoz való viszonyunkat is, hiszen felfedik az Univerzum méretét és a helyünket benne. Az ilyen mérföldköveket sokan emlékezetes pillanatokként könyvelik el, mint például amikor az űrszondák először küldtek vissza képeket a Földről, vagy amikor élet nyomait fedezték fel egy másik bolygón. A legfrissebb hírek szerint ez a pillanat egy lépéssel közelebb került hozzánk, miután egy K2-18b nevű bolygón olyan gázokat találtak, amelyeket a Földön egyszerű tengeri organizmusok termelnek. Prof. Nikku Madhusudhan, a Cambridge-i Egyetem Csillagászati Intézetének vezetője úgy véli, hogy ez a felfedezés a legfontosabb alapvető kérdések egyikének megválaszolásához vezethet, nevezetesen: létezik-e élet más világokon?
A kérdés felvetése nem újkeletű. Őseink már régóta meséltek az égen élő lényekről. A 20. század elején a csillagászok úgy vélték, hogy egyenes vonalú formákat látnak a Mars felszínén, ami találgatásokat indított el arról, hogy esetleg egy fejlett civilizáció otthona lehet. Ez az elképzelés rengeteg sci-fi kultúrához vezetett, ahol repülő csészealjak és kis zöld idegenek tűntek fel. Az akkori politikai légkör, amely a kommunizmus terjedésétől való félelmet generált, szintén hozzájárult ahhoz, hogy az űrből érkező látogatókat gyakran fenyegetésként ábrázolták, így a remény helyett inkább veszélyt hoztak.
Az évtizedek során azonban a legújabb felfedezés, amely a „legmeggyőzőbb bizonyíték” arra, hogy élet létezhet más világokon, nem a Marsról vagy a Vénuszról érkezett, hanem egy rendkívül távoli bolygóról, amely egy másik csillag körül kering. A NASA kutatói számára az egyik legnagyobb kihívás az, hogy tudják, hol keressenek. Az utóbbi időben a Mars volt a kutatás középpontjában, de 1992-ben a tudósok felfedezték az első bolygót, amely más csillag körül keringett a Naprendszeren kívül. Ezt követően közel 6000 exobolygót fedeztek fel, de sok közülük nem képes életet fenntartani, mivel vagy túl forrók, vagy túl hidegek ahhoz, hogy folyékony víz létezzen rajtuk. Azonban sok bolygó található abban a zónában, amit a csillagászok „Aranyhaj zónának” neveznek, ahol a távolság „pontosan megfelelő” ahhoz, hogy életet támogasson.
Prof. Madhusudhan úgy véli, hogy a galaxisunkban több ezer ilyen bolygó létezhet. A felfedezések során a tudósok kifejlesztettek olyan műszereket, amelyek képesek az atmoszféráik kémiai összetételének elemzésére. Az ambíciójuk lenyűgöző volt; a cél az volt, hogy megfigyeljék a távoli világok atmoszféráján átszűrődő csillagfényt, és megvizsgálják a kémiai ujjlenyomatokat, amelyek a Földön csak élő organizmusok által termelhetők, úgynevezett biosignaturák. Ezt a NASA James Webb Űrteleszkópja (JWST) is lehetővé tette, amely a K2-18b bolygón felfedezett gázt.
Bár a JWST hihetetlen képességekkel rendelkezik, van néhány korlátja; nem képes észlelni olyan távoli bolygókat, mint a miénk, vagy olyanokat, amelyek közel vannak a csillagukhoz. Ennek érdekében a NASA tervez egy új űrteleszkópot, a Lakható Világok Obszervatóriumot (HWO), amely a 2030-as években fogja lehetővé tenni a hasonló bolygók atmoszférájának észlelését és mintavételezését. Ezen kívül az Európai Déli Obszervatórium (ESO) is tervez egy rendkívül nagy teleszkópot, amely a chilei sivatag tiszta égboltját fogja figyelni.
Prof. Madhusudhan abban bízik, hogy két éven belül elegendő adatot gyűjt össze ahhoz, hogy bizonyítani tudja a K2-18b körüli biosignaturák létezését. Ha ez sikerül, az nem egy ünneplés kezdetét jelenti, hanem egy új tudományos vitáét, ahol meg kell vizsgálni, hogy a biosignaturák esetleg nem élő folyamatok eredményei-e. Azonban a folyamatos adatok gyűjtése és az alternatív magyarázatok keresése végül a tudományos konszenzus fokozatos eltolódásához vezethet az élet létezése más világokon felé.
A felfedezés lehetősége az emberi pszichére is hatással lehet. A tudományos közösség egyre inkább úgy véli, hogy az élet más világokon való felfedezése nem csupán félelmet, hanem reményt is hozhat. Ahogy Prof. Madhusudhan fogalmazott, amikor az égre nézünk, már nemcsak fizikai objektumokat látunk, hanem egy élő égboltot is. Ez a társadalmi következmények szempontjából hatalmas átalakulást hozhat, mivel megváltoztathatja, ahogyan önmagunkat és másokat látunk a kozmikus színtéren. Az emberi evolúció egyik újabb lépése lehet, amely összehozza az embereket, függetlenül a nyelvi, politikai vagy földrajzi határoktól.
Ezeket is érdemes megnézni
Holdpor érkezett Kínából az Egyesült Királyságba, ritkább mint az arany
Britanniának új lehetőségek az EU-s megállapodások terén
