
Holdpor érkezett Kínából az Egyesült Királyságba, ritkább mint az arany
Az Egyesült Királyságba megérkeztek az első holdkőzet-minták, amelyeket közel ötven év után hoztak vissza a Földre, és ezek Kínától érkeztek kölcsön. A mikroszkopikus méretű porszemcsék egy biztonságos létesítményben, Milton Keynesben találhatóak, ahol a tudósok már alig várják, hogy alaposan megvizsgálják őket. A brit tudósok közül egyedül Professor Mahesh Anand kapott lehetőséget arra, hogy e rendkívül ritka anyaghoz hozzáférjen, amelyet „több mint aranypor”-nak nevezett. A professzor hangsúlyozta, hogy a világon senki nem férhetett hozzá a kínai mintákhoz, így ez az ő számára hatalmas megtiszteltetés és óriási kiváltság.
Az Anand vezette kutatócsoport célja, hogy a porszemcsék elemzése révén választ kapjanak alapvető kérdésekre a Hold keletkezéséről és a Föld korai éveiről. A tudósok úgy vélik, hogy a porszemekben található anyagok bizonyítékot szolgáltathatnak arra a teóriára, miszerint a Hold a Földdel ütköző, Mars méretű bolygó törmelékéből alakult ki körülbelül 4,5 milliárd évvel ezelőtt. A kínai űrhivatal 2020-ban a Chang’e 5 űrmisszió keretében gyűjtötte be a kőzeteket egy vulkáni területen, a Mons Rümkerben. A robotkar segítségével 2 kilogramm anyagot fúrtak ki, amelyet egy kapszulában hoztak vissza a Földre, és amely belül Mongóliában landolt. Ez volt az első sikeres holdmintázás a Szovjetunió 1976-os küldetése óta, és Kínát a modern űrverseny vezető szerepébe emelte.
A Kína által indított nemzetközi együttműködés keretében a tudósok számára lehetőséget adtak, hogy új felfedezéseket tegyenek. A mintákat múlt héten egy fényűző ceremónián adták át Professor Anandnak Pekingben, ahol találkozott orosz, japán, pakisztáni és európai kollégákkal. A professzor megjegyezte, hogy a rendezvény szinte párhuzamos univerzumnak tűnt, és hangsúlyozta, hogy Kína mennyire előrébb jár az űrprogramokba történő befektetésekkel. A mintákat a legnagyobb biztonságban, a kézipoggyászában hozta vissza az Egyesült Királyságba.
Milton Keynesben, az Open University laboratóriumában a kutatócsoport szigorú protokollok szerint dolgozik. Mielőtt beléptek volna a biztonsági szobába, a látogatók ragadós szőnyegeken takarították le a cipőjüket, és műanyag kesztyűt, köpenyt, hajhálót és kapucnit kellett viselniük. A laboratóriumban rendkívül tiszta környezetet kell fenntartaniuk, hogy elkerüljék a szennyeződéseket, hiszen ha földi anyag keveredik az extra-terresztriális porszemcsékkel, az véglegesen tönkreteheti az elemzést.
A professzor kinyit egy széfet, és óvatosan előhúz egy ziplock tasakot, amely három, nyakláncot is tartalmazó doboz méretű tárolót rejt. Mindegyik tartályban egy átlátszó fiola található, amelynek alján sötétszürke por látható – ez a holdpor. Bár első pillantásra nem tűnik megdöbbentőnek, a professzor rámutat, hogy a benne rejlő anyag kozmikus utazása lenyűgöző. A kutatók szerint ez a 60 milligramm elegendő anyagot biztosít számukra, hogy éveken át dolgozhassanak.
A labor másik részén Kay Knight, a technikus, lesz az első, aki ténylegesen dolgozik a mintákon, amikor a fiolákat megnyitják. Ő már 36 éve vág és őröl köveket, de ez lesz az első alkalom, hogy a Hold felszínéről származó anyaggal dolgozik. Izgatottan mesél arról, hogy mennyire különleges ez a lehetőség, ugyanakkor aggodalommal is tölti el, hogy a minták mennyisége korlátozott, és nem lehet könnyen újabbakat szerezni.
A minta előkészítése után a por két további laboratóriumba kerül, ahol bonyolult gépek várják az elemzést. A kutatók célja, hogy a porszemcsékből kinyerjék a szén-dioxidot, nitrogént és ritkagázokat, amelyek az élet keletkezésének és a Hold fejlődésének megértésében kulcsszerepet játszhatnak. Az elemzés folyamatának költsége és kockázata is jelentős, hiszen az egy év alatt végzett kutatás valószínűleg a minták megsemmisülésével zárul.
Kína azóta is folytatta a Hold kutatását, a Chang’e 6 küldetés 2024-ben már a Hold túlsó oldaláról hozott vissza mintákat. Ez a terület rejtélyes, és valószínűleg hosszú ideje csendben lévő vulkáni lávafolyások nyomait rejti. Professor Anand reméli, hogy ez a kezdet egy hosszú távú együttműködéshez vezet Kína és a nemzetközi tudósok között, és hogy más országok is követni fogják példájukat.

