Kitoloncolt bűnözők új esélyt kapnak egy call centerben
Alberto Salagan januárban deportálták az Egyesült Államokból, és ez volt az első alkalom, hogy Mexikó földjére lépett, mióta csecsemőként elvitték az országból. Acapulcóban született, de mindössze hat hónapos volt, amikor a szülei az Egyesült Államokba költöztették. Kaliforniában nőtt fel, ahol a bandaélet hamis csillogása elbűvölte őt. Miután letartóztatták San Diegóban banda tevékenység miatt, Alberto visszakerült Mexikóba, éppen akkor, amikor Donald Trump hivatalba lépett. Az otthonától távol, hajléktalanként és egyedül találta magát születési országában. „Ez sokkoló volt. Még mindig az,” ismeri el. „Amikor ideérkeztem Mexikóba, valóban elveszettnek éreztem magam. Nincs családom, nincs ételem, nincs ruhám, semmim sincs.” Alberto azt is elmondta, hogy majdnem elfelejtette a spanyol nyelvet, és csak annak örült, hogy nem teljesen veszítette el, hiszen a kétnyelvűsége segített neki. Tény, hogy a nyelvtudása mentette meg őt a nyomorúságtól. Egy deportáltakat támogató szervezeten keresztül hallott arról, hogy egy helyi cég, az EZ Call Center angolul beszélő munkatársakat keresett. A telefonos értékesítési munkák nem túl jól fizetnek, de a jutalék lehetősége és a rendszeres bér biztosította Alberto számára azt a stabilitást, amire vágyott. „Tennem kellett valamit, hogy talpra álljak. A call centernek köszönhetően most már sikerült,” mesélte nekem egy telefonos beszélgetés közötti szünetben.
Az EZ Call Center szinte minden munkatársa deportált, beleértve a cég tulajdonosát, Daniel Ruizt is, aki szintén Mexikóban született és az Egyesült Államokban nőtt fel, mielőtt alacsony szintű drogügy miatt deportálták a húszas évei elején. Daniel elmondta, hogy jól érti alkalmazottai kezdeti zavarát Mexikóban. „Mindannyian kulturális sokkkal küzdünk,” mondta a telefonok zümmögése közepette. „Mindannyian ott éltünk, iskolába jártunk, az amerikai kultúrában nőttünk fel, ott van a családunk. Itt születtünk, de ott is felnőttünk.” Az ügynökök a telefonos fülkéikben hosszú amerikai telefonszám-listákat dolgoznak fel, néhányan promóciós hívásokat bonyolítanak, míg mások adósságbehajtással vagy refinanszírozással foglalkoznak. Az összes ügynök folyékonyan beszél angolul, és az ügyfelek a vonal másik végén nem is sejtik, hogy Mexikóban beszélgetnek, nem pedig az Egyesült Államokban.
Daniel Ruiz tapasztalatai a deportáció után befolyásolták üzleti döntéseit. A telesales cég mellett alapított egy humanitárius szervezetet is, a Borderline Crisis Centert, amely élelmiszert, szállást és támogatást nyújt a deportáltaknak, amikor visszatérnek Mexikóba. Trump elnöksége alatt a deportálások drasztikus növekedését ígérték, milliónyi illegális bevándorló eltávolítását az Egyesült Államok területéről. Az ICE (Immigration and Customs Enforcement) ügynökei az elnöksége első napjaiban razziákat tartottak Chicago és Kalifornia között. Mexikói humanitárius szervezetek, köztük a Borderline Crisis Center is, felkészültek a visszatérők tömeges érkezésére. Azonban eddig nem érkezett jelentős mennyiségű deportált. Az amerikai határon a migránsok számának csökkenése figyelhető meg, és a tijuanai menedékházak sem telítettek. A legfrissebb mexikói kormányzati adatok azt mutatják, hogy a deportálások száma az Egyesült Államokból Mexikóba Trump második elnökségi időszakának első három hónapjában alacsonyabb volt, mint az előző év ugyanezen időszakában.
Claudia Sheinbaum mexikói elnök elmondta, hogy februártól áprilisig Mexikó 39 000 deportáltat fogadott, akik közül 33 000 mexikói állampolgár volt. Ez a szám jelentősen elmarad a 2024-es év hasonló időszakában regisztrált 52 000 deportáltól. A csökkenés részben annak tudható be, hogy kevesebb ember próbálja meg bejutni az Egyesült Államokba. Az amerikai határon a CBP (Customs and Border Protection) ügynökei által regisztrált migráns „találkozások” szintén évek óta a legalacsonyabb szintre csökkentek. A tömeges deportáció fenyegetése, valamint más tényezők, például a katonai jelenlét a határon és a migránsok El Salvadorba történő deportálásának nyilvános esetei hatékony visszatartó erőként működhettek.
Bár a Trump-adminisztráció tömeges deportációs programja még nem érte el azt a szintet, amit sokan Mexikóban vártak, egyesek úgy vélik, hogy a következő hónapokban felgyorsulhat. Ha így lesz, a bandákhoz köthető múltú deportáltaknak, mint Alberto és Luis, segítségre lesz szükségük az újrakezdéshez, függetlenül a bűncselekményeiktől. Tijuana városában sokan megtalálják ezt a segítséget a telefonvonal végén.
Ezeket is érdemes megnézni
Az újrahasznosított anyagok térnyerése a divatban
Trump ásványi üzlete váratlan következményei
