Trump ásványi üzlete váratlan következményei

Donald Trump választása, amely 2023 novemberében történt, jelentős csapást mért a globális klímaintézkedésekre. Erről Christiana Figueres, az ENSZ volt klímafőnöke nyilatkozott, miután Trump visszatért a Fehér Házba. Az új elnök hivatalba lépése óta az Egyesült Államokat visszavonta a Párizsi Klímaegyezményből, amelyet a világ legfontosabb klímavédelmi megállapodásának tartanak. Ezen felül Trump megakadályozta az amerikai tudósok részvételét nemzetközi klímakutatásokban, eltávolította a nemzeti elektromos járművekre vonatkozó célkitűzéseket, sőt, elődje zöld technológiák fejlesztésére irányuló próbálkozásait „zöld új átverésnek” titulálta.

Ez a múltbéli hozzáállás azonban nem akadályozta meg Trumpot abban, hogy a kritikus ásványok beszerzésével kapcsolatos megállapodást keressen a ukrán elnökkel, és érdeklődjön Grönland és Kanada iránt – mindkét ország gazdag kritikus ásványokban. A kritikus ásványok beszerzése Trump elnöksége alatt kiemelt fontosságúvá vált, mivel ezek az ásványok kulcsszerepet játszanak az űriparban és a védelemben, de fontos szerepük van a zöld technológiák gyártásában is. Az a kérdés, hogy Trump fókusza a kritikus ásványok megszerzésére vajon kedvezően hat-e az Egyesült Államok zöld technológiai potenciáljára.

Elon Musk, a Space X és a Tesla vezetője, Trump legfontosabb tanácsadói közé tartozik, és tudja, mennyire lényegesek a kritikus ásványok a zöld átmenet szempontjából. Musk cégei, mint a Tesla, nagymértékben támaszkodnak az olyan kritikus ásványokra, mint a grafit (elektromos járművekben), lítium (akkumulátorokban) és nikkel (rakétákban). Elizabeth Holley, a Colorado School of Mines bányamérnöki tanszékének docense elmondja, hogy minden országnak megvan a saját kritikus ásványainak listája, de ezek általában ritkaföldfémekből és más fémekből, például lítiumból állnak. A kereslet 2023-ban 30%-kal nőtt, amit főként a tiszta energia és az elektromos járművek gyors növekedése hajt. Az International Energy Agency becslése szerint húsz éven belül a lítium iránti kereslet 90%-át, a kobalt irántit 70%-át, és a ritkaföldfémek irántit 40%-át ezek a szektorok fogják képviselni.

Musk aggodalmát fejezte ki a lítium árának elszabadulása miatt, három évvel ezelőtt a Twitteren azt írta, hogy a lítium ára „őrült szintre emelkedett”. Azt is hozzátette, hogy a lítium nem ritka, de a kitermelés üteme lassú. Az Egyesült Államok helyzeti gyengeségét a ritkaföldfémek és a kritikus ásványok terén egy decemberi jelentés is taglalta, amelyet egy amerikai kormányzati bizottság adott ki. A jelentés figyelmeztetett, hogy az Egyesült Államoknak át kell gondolnia a kritikus ásványok és ritkaföldfémek ellátási láncához való politikai hozzáállását, mivel a Kínától való függőség kockázatokat hordoz.

Kína dominanciája a piacon abból fakad, hogy korán felismerte a zöld technológia által nyújtott gazdasági lehetőségeket. Bob Ward, a Londoni Gazdasági Egyetem klímaváltozással és környezettel foglalkozó Grantham Kutatóintézetének politikai igazgatója elmondta, hogy Kína már körülbelül tíz éve eldöntötte, merre tart a trend, és stratégiát dolgozott ki a megújuló energiaforrások és az elektromos járművek fejlesztésére, ami mára dominálja a piacot.

A kritikus ásványok, mint a lítium, geológiailag korlátozottak, ami azt jelenti, hogy nem minden országban garantálható a gazdaságilag kitermelhető tartalék. A lítium ugyan bőségesen megtalálható a Földön, ám sok esetben nehezen elérhető helyeken, így a bányászati projektek logisztikai költségei nagyon magasak lehetnek. Továbbá, a globális ellátás egy jelentős részét egyetlen ország, például a Kongói Demokratikus Köztársaság bányásza, ami a termék árát is befolyásolhatja, ha politikai zűrzavar vagy természeti katasztrófa történik.

Kína sikeresen megszorította az ellátást, mivel jelentős befektetéseket végzett Afrikában és Dél-Amerikában, de a feldolgozási (az ásványok más elemekből való elkülönítése) piacon való dominanciája a legszembetűnőbb. Gracelin Baskaran, a Washington DC-i Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központja kritikus ásványok biztonsági programjának igazgatója hangsúlyozta, hogy Kína a globális ritkaföldfém-termelés 60%-át, a feldolgozásának pedig közel 90%-át birtokolja.

Trump motivációja részben a félelem, hogy hátrányos helyzetbe kerül az Egyesült Államok, mivel Kína a feldolgozási szektor domináns szereplője. Christopher Knittel, a Massachusetts Institute of Technology alkalmazott közgazdaságtan professzora szerint a feldolgozás, mint a vállalkozás legnagyobb haszonkulcsú szakasza, lehetőséget biztosít Kínának a jelentős profit megszerzésére. Ez a helyzet „boldog véletlen”, amely a zöld technológia támogatásához is vezethet.

A kulcskérdés azonban az, hogy az Egyesült Államok nem késlekedik-e túlságosan ahhoz, hogy teljes mértékben kihasználja a zöld technológiai szektor előnyeit. A Biden-adminisztráció erőteljesen támogatta a zöld technológiákat az Inflációs Csökkentő Törvény (IRA) révén, amely adókedvezményeket, hiteleket és egyéb ösztönzőket kínál a szén-dioxid-kibocsátást csökkentő technológiák számára. Az IRA révén 2024 augusztusáig várhatóan 493 milliárd dollárnyi befektetés áramlott az Egyesült Államok zöld iparágába. Ugyanakkor a Biden-adminisztráció inkább a gyártási folyamatokra összpontosított, a kritikus ásványok beszerzése helyett.

Trump legutóbbi lépései a kritikus ásványok beszerzésére utalhatnak arra, hogy a figyelem most az upstream folyamatokra terelődik. A hírek szerint a Fehér Ház folyosóin suttogják, hogy Trump hamarosan kiad egy „Kritikus Ásványok Végrehajtási Rendeletet”, amely további befektetéseket irányoz elő a cél elérése érdekében. A rendelet pontos részletei egyelőre nem világosak, de szakértők szerint tartalmazhatja a bányászat felgyorsítását és a feldolgozó üzemek építésére vonatkozó beruházások gyorsítását.

Bár a kritikus ásványok megszerzésére irányuló munkálatok elindultak, Willy Shih, a Harvard Üzleti Iskola professzora rámutat arra, hogy az Egyesült Államok kormányzata nem rendelkezik a bányászati ellátási láncok létrehozásának technikai bonyolultságáról szóló

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/c30mjedjzgpo