Trump vámjai: Dél-Amerika nyerhet vagy veszít?
Donald Trump nemrégiben bejelentette, hogy a világ különböző országai milyen kereskedelmi vámokkal szembesülnek az Egyesült Államok részéről. A bejelentés után Dél-Amerika országai megkönnyebbülten fellélegeztek, hiszen a kontinens tizenkét állama közül tíz a legalsó, 10%-os vámot kapta. Csak Guyana és Venezuela számított a magasabb vámok áldozatának, előbbi 38%-kal, utóbbi pedig 15%-kal indult, de ezek a tarifák később 10%-ra csökkentek. Trump döntése, hogy 90 napra felfüggeszti a megemelt vámokat szinte minden országra, jelentős hatással volt a globális kereskedelmi tájra. A kivételek között szerepel Kína, amely 145%-os vámot kénytelen elviselni, valamint Kanada és Mexikó, amelyek egyes exportjaira 25%-os vám vonatkozik az Egyesült Államokba.
A kommentátorok, akik ezt a helyzetet Dél-Amerika győzelmeként írják le, arra figyelmeztetnek, hogy az Egyesült Államok magasabb vámjai Kínára, valamint Kanadára és Mexikóra vonatkozóan potenciálisan vonzóbbá tehetik a dél-amerikai árukat az amerikai és globális vásárlók számára. Bár ez egy valószínű forgatókönyv, a helyzet ennél jóval bonyolultabb, hiszen Dél-Amerika is ki van téve a globális kereskedelmi instabilitásnak. A cikk bemutatja a Dél-Amerikát érintő vitát, kezdve a régió lehetséges előnyeivel.
Dél-Amerika gazdag nyersanyagokban, és a legnagyobb gazdaságai, mint Brazília és Argentína, jelentős szója- és kőolaj-exportőrök, Brazília ráadásul vasércet is termel, amely az acélgyártás alapanyaga. Az Egyesült Államok magas vámjai a kínai árukra, valamint Kína válaszul bevezetett 125%-os vámjai az amerikai importokra lehetőségeket teremthetnek a dél-amerikai exportőrök számára. Például Brazília növelheti mezőgazdasági exportját Kínába, hogy pótolja az Egyesült Államok korábbi szállítmányait. Kína már így is Brazília legnagyobb exportpiaca, a második helyen pedig az Egyesült Államok áll. A múltban már volt példa arra, hogy amikor Trump vámokat vezetett be Kínára, Kína egyes nyersanyag-beszerzéseit az Egyesült Államoktól Brazíliába irányította, ami Brazília szójaexportját növelte.
Frederico D’Avila, egy farmert és volt politikust, aki a korábbi brazil elnökkel, Bolsonaróval volt kapcsolatban, optimista a jövőt illetően. D’Avila azt nyilatkozta, hogy Trump első elnöki ciklusa „kiváló volt a brazil mezőgazdaság számára”, mivel „Trump vámjai kedveztek nekik”. Ezzel szemben Juan Carlos Hallak, a Buenos Aires-i Egyetem nemzetközi közgazdaságtan professzora figyelmeztetett, hogy a „bilaterális akadályok” emelése a nyersanyagok terén elsősorban azt befolyásolja, hogy „ki kinek ad el”, nem pedig a pénzügyi nyereségeket, mivel az árakat globálisan határozzák meg.
Dél-Amerika más iparágai is reménykednek abban, hogy Trump intézkedései révén több globális értékesítést nyerhetnek, mivel más országok kevesebb árut vásárolnak az Egyesült Államoktól. Például a brazil húsipar figyelmet keltett, amikor Luiz Inácio Lula da Silva elnök nemrégiben Japánban járt, hogy megnyissa a japán piacot a brazil marhahús exportja előtt. Jelenleg Japán a húsának 40%-át az Egyesült Államoktól vásárolja, de miután Trump kezdetben 24%-os vámot helyezett kilátásba, Tokió valószínűleg a dél-amerikai húsok felé fordulhat.
A brazil kávé- és lábbeliipar is versenyelőnyhöz juthat az ázsiai versenytársaikkal szemben az amerikai piacon. Brazília a világ legnagyobb kávétermelője, míg Vietnam, Indonézia és Kolumbia követik őt. Trump kezdetben Vietnámra 46%-os, Indonéziára pedig 32%-os vámot vetett ki, és bár ezek a magas tarifák most felfüggesztésre kerültek, ha júliusban visszaállítják őket, a két ország kávéja jelentősen drágábbá válik az Egyesült Államokban. Ez pedig a brazil és kolumbiai kávé számára versenyelőnyt jelenthet, ahol már most is ők a fő beszállítók.
Brazília cipőgyártói is növelhetik exportjaikat az Egyesült Államokba, hiszen Kínára nehezednek a magas vámok. Jelenleg Kína a világ legnagyobb lábbeli gyártója, míg Brazília az ötödik helyen áll. Az Egyesült Államok kezdetben Indiára 26%-os vámot szabott ki.
Uruguay új elnöke, Yamandú Orsi is kifejtette, hogy Trump vámjai hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a Mercosur és az EU közötti kereskedelmi megállapodás közelebb kerüljön a megvalósuláshoz. Elmondta, hogy „Európának most már kevés választása van, mint hogy valamelyest csökkentse az igényeit” a tárgyalások során, mivel diverzifikálni kívánja kereskedelmi partnereit.
A cikkben említett lehetőségek mellett azonban a kockázatok is jelentkeznek. A 10% még mindig 10%, és a tarifák emelkedése a versenytársak áruival szemben csökkenthetik az Egyesült Államok iránti keresletet. A legnagyobb kockázatot azok a termékek jelentik, amelyek versenyeznek az amerikai hazai termeléssel, mint például az olaj, szója, réz, vasérc, arany és lítium. Az Egyesült Államok az alumíniumra és acélra is 25%-os vámot vetett ki minden országból, ami Brazíliát és Argentínát is érinti, hiszen mindkettő jelentős alumínium- és acéltermelő.
Ezek a vámháborúk globális árfolyam-ingadozásokat is okoztak, és az olaj- és rézárak zuhanását eredményezték. A réz például 17 hónapos mélypontra süllyedt április elején. Ez a volatilitás negatívan érintheti Chile és Peru gazdaságait, ahol a réz a legfontosabb exporttermék. Eduardo Levy Yeyati, Argentína volt központi banki főközgazdásza figyelmeztetett, hogy a nyersanyagárak és a globális kereslet ingadozása „komoly hátrányt” jelent Dél-Amerika számára.
A jövőre nézve Yeyati azt jósolja, hogy ha Brazília és Argentína jelentős exportnövekedést ér el az Egyesült Államokba, az akár magasabb vámokhoz is vezethet Trump részéről. Végül is Trump célja a hazai termelés növelése, nem pedig a más országokból származó importok fokozása. Yeyati szerint Trump valószínűleg elégedetlen lenne, ha a dél-amerikai országok Kínába irányuló exportja megnövekedne. A cikk végén megjegyzik, hogy Trump vámjainak egyszerű „nyerő” vagy „vesztes” kategóriákba sorolása nem tükrözi a helyzet bonyolultságát, különösen, ha Trump bejelenti,
Ezeket is érdemes megnézni
Az infláció üteme az Egyesült Királyságban: Mennyire drágulnak az árak?
Olcsó étkezőasztalok: tippek a legjobb választáshoz
