Űrbéli élelmiszertermesztési küldetés indult a laboratóriumokban

A steak, püré és desszertek, amelyeket űrhajósok számára készítenek, hamarosan egyedi sejtekből nőhetnek ki az űrben, amennyiben egy ma indított kísérlet sikeresnek bizonyul. Az Európai Űrügynökség (ESA) projektje azt vizsgálja, hogy a laboratóriumban előállított élelmiszerek életképesek-e az alacsony gravitációjú és magasabb sugárzású környezetben, amely az űrben és más világokon jellemző. Az ESA finanszírozza ezt a kutatást, hogy új módszereket találjanak az űrhajósok etetésének költségeinek csökkentésére, amelyek napi szinten akár 20 000 fontot is elérhetnek.

A projektben részt vevő csapat tagjai úgy vélik, hogy ez a kísérlet az első lépés egy kis méretű élelmiszertermelési üzem kifejlesztéséhez, amelyet két éven belül az International Space Station (ISS) fedélzetén hoznának létre. Dr. Aqeel Shamsul, a Bedfordban működő Frontier Space vezérigazgatója és alapítója szerint a laboratóriumban előállított élelmiszerek elengedhetetlenek ahhoz, hogy a NASA célja, miszerint az emberiség több bolygón éljen, megvalósulhasson. „Az álmunk az, hogy gyárakat létesítsünk az űrben és a Holdon” – mondta a BBC Newsnak. „Külső világokban gyártó létesítményeket kell építenünk, ha lehetővé akarjuk tenni, hogy az emberek éljenek és dolgozzanak az űrben.”

A laboratóriumban előállított élelmiszerek lényege, hogy élelmiszer-összetevőket, például fehérjét, zsírt és szénhidrátot tenyésztenek kémcsövekben és tartályokban, majd ezeket feldolgozzák, hogy olyan formát és ízt kapjanak, mint a hagyományos ételek. Az Egyesült Államokban és Szingapúrban már kapható laboratóriumban előállított csirke, míg a laboratóriumban készült steak az Egyesült Királyságban és Izraelben még engedélyezésre vár. A Földön a technológiának környezeti előnyei vannak a hagyományos mezőgazdasági élelmiszertermelési módszerekkel szemben, például kevesebb földterület használata és csökkentett üvegházhatású gázkibocsátás. Az űrben azonban a fő mozgatórugó a költségcsökkentés.

A kutatók azért végzik el ezt a kísérletet, mert rendkívül drága az élelmiszerek szállítása az ISS-re – az egyes űrhajósok napi költsége akár 20 000 font is lehet. A NASA, más űrügynökségek és magánszektor cégek tervei között szerepel, hogy hosszú távú jelenlétet biztosítsanak a Holdon, az űrállomásokon, és talán egy napon a Marson is. Ez azt jelenti, hogy élelmiszert kell küldeniük tucatnyi, sőt, idővel akár száznyi űrhajós számára, akik az űrben élnek és dolgoznak – ami rendkívül költséges lenne rakétával, állítja Dr. Shamsul. Az élelmiszer űrbeli termesztése sokkal értelmesebb alternatíva lenne, javasolja.

„Kezdetben egyszerűen proteinben gazdag pürét készíthetnénk, majd áttérhetnénk bonyolultabb ételekre, amelyeket az űrben állíthatnánk elő” – mondja. „A hosszú távú cél az, hogy a laboratóriumból előállított összetevőket 3D nyomtatóba helyezve bármilyen ételt nyomtathassunk ki az űrállomáson, például steak-et!” Ez a Star Trek replikátoraihoz hasonlít, amelyek képesek ételeket és italokat előállítani tiszta energiából. Dr. Shamsul azonban hangsúlyozza, hogy ez már nem csupán tudományos-fantasztikus elképzelés.

Az Imperial College Bezos Központjában, amely a fenntartható fehérjék kutatására specializálódott, Dr. Shamsul bemutatott egy bioreaktort, amely egy kémcsőben pezsgő, téglavörös keveréket tartalmazott. A folyamatot precíziós fermentációnak hívják, amely hasonló a sör készítéséhez, de különbözik tőle: a „precíziós” kifejezés a génmanipulációra utal. Ebben az esetben egy gént adtak a sütőélesztőhöz, hogy extra vitaminokat állítson elő, de különböző összetevőket is elő lehet állítani ezzel a módszerrel.

A kutatás során egy sokkal kisebb, egyszerűbb bioreaktort küldtek az űrbe egy SpaceX Falcon 9 rakétával az ESA küldetése keretében. Számos bizonyíték van arra, hogy ételeket sikeresen lehet előállítani a sejtekről a Földön, de vajon a folyamat megismételhető-e a súlytalanság és a magasabb sugárzás körülményei között? Dr. Ledesma-Amaro és Dr. Shamsul kis mennyiségű élesztőkeveréket küldtek az űrbe egy kisméretű kocka műhold fedélzetén, amely az Európa első kereskedelmi visszatérő űrhajója, a Phoenix. Ha minden a tervek szerint alakul, a műhold körülbelül három órán át kering majd a Föld körül, mielőtt visszatérne a portugál partokhoz. A kísérlet eredményeit egy mentőhajó segítségével visszanyerik, majd Londonba küldik további vizsgálatokra.

A bioreaktorból származó téglavörös massza, amelyet porrá szárítanak, azonban nem túl étvágygerjesztő – még a jelenlegi fagyasztva szárított ételeknél is kevésbé vonzó, amelyeket az űrhajósok kénytelenek fogyasztani. Itt lép be a képbe az Imperial College mesterszakácsa, Jakub Radzikowski, aki a kémiai összetevőket ízletes ételekké alakítja. Jelenleg nem használhat laboratóriumban előállított összetevőket az ételek elkészítéséhez, mivel az engedélyezési folyamat még folyamatban van. De előnyben részesíti a természetes eredetű gombákból származó keményítőket és fehérjéket, hogy fejlessze receptjeit. Jakub elmondja, hogy amint megkapja az engedélyt laboratóriumban előállított összetevők használatára, számos ételt készíthet majd.

„Olyan ételeket szeretnénk létrehozni, amelyek ismerősek az űrhajósok számára, akik különböző kultúrákból származnak, hogy komfortérzetet nyújtsanak” – mondja. „Bármit elkészíthetünk a francia, kínai, indiai konyhából. Bármilyen konyha reprodukálása lehetséges lesz az űrben.” Jakub ma egy új receptet próbál ki, fűszeres gombócokat és mártogatós szószt készít. Engedélyt kapok, hogy megkóstoljam, de a szakértő kóstoló, Helen Sharman, az Egyesült Királyság első űrhajósa, aki egyben kémiai doktorátussal is rendelkezik, sokkal jobban meg tudja ítélni az ízeket.

A gőzölgő gombócokat együtt kóstolják meg. Az én véleményem: „Egészen csodás

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/cp34wzql2xvo