Xi igazi kihívása nem Trump kereskedelmi háborúja
Ha Donald Trump nevét említjük a kínai nagykereskedelmi piacokon és vásárokon, gyakran egy halk nevetés hallatszik. Az amerikai elnök 145%-os vámjai nem keltettek félelmet a kínai kereskedők körében, sőt, inkább arra ösztönöztek egy online kínai nacionalista közösséget, hogy gúnyos mémeket és vírusszerű videókat készítsen. Ezekben a videókban egy mesterséges intelligencia által generált Trump, Vance alelnök és Elon Musk látható, amint cipőket és iPhone-okat szerelnek össze. Kína nem úgy viselkedik, mint egy olyan ország, amely gazdasági fájdalmakkal néz szembe; Xi Jinping elnök világossá tette, hogy Peking nem fog hátrálni. A közelmúltban arra is utalt, hogy Kína már több mint 70 éve önállóságra és kemény munkára támaszkodik a fejlődés érdekében, és sosem bízott mások ajándékaiban, ezért nem fél semmiféle ésszerűtlen elnyomástól.
Xi Jinping magabiztossága részben abból fakadhat, hogy Kína az utóbbi évtizedben jelentősen csökkentette az Egyesült Államokkal való exportfüggőségét. Azonban a valóság az, hogy Trump fenyegetései és vámemelései olyan nyomáspontokat érintenek, amelyek már régóta léteznek a kínai gazdaságban, amely jelenleg válságos helyzetben van. A lakáspiaci válság, a növekvő munkanélküliség és az elöregedő népesség miatt a kínai emberek nem költenek annyit, amennyit a kormány szeretne. Xi 2012-ben a megújult Kína álmával került hatalomra, ám ez az álom most komoly kihívásokkal néz szembe, nem csupán az amerikai vámok miatt. A kérdés most az, hogy Trump vámjai csökkentik-e Xi gazdasági álmait, vagy Xi képes lesz-e a meglévő akadályokat lehetőségekké alakítani.
Kínának 1,4 milliárdos népessége van, ami elvileg hatalmas belső piacot jelent. A valóságban azonban a lakosság nem tűnik hajlandónak arra, hogy pénzt költsön, míg az ország gazdasági kilátásai bizonytalanok. Ez nemcsak a kereskedelmi háború következménye, hanem a lakáspiac összeomlása is. Sok kínai család az életük megtakarításait fektette be a lakásaikba, csak hogy az árak az elmúlt öt évben drasztikusan csökkenjenek. A lakásépítők továbbra is építkeztek, miközben a piac már összeomlott. A kínai statisztikai hivatal korábbi helyettes vezetője, He Keng, két évvel ezelőtt elmondta, hogy a legrosszabb becslések szerint mostanra annyi üres lakás áll rendelkezésre, hogy az elegendő lenne 3 milliárd ember számára. Ha körutazunk Kína tartományaiban, üres építkezések sokaságával találkozunk, a „kísértetvárosok” sorozatával, ahol a világító ablakok hiánya utal az ürességre.
A kormány öt évvel ezelőtt lépett fel, hogy korlátozza a fejlesztők hitelfelvételi lehetőségeit, de a lakásárakra gyakorolt hatás már megtörtént, és a fogyasztói bizalom is csökkent. Az elemzők februárban a Reuters közvélemény-kutatásában 2,5%-os lakásár-csökkenést jósoltak erre az évre. A középosztálybeli kínai családokat nemcsak a lakásárak aggasztják, hanem a nyugdíjlehetőségek is. A következő évtizedben körülbelül 300 millió ember, aki jelenleg 50-60 éves, elhagyja a munkaerőpiacot. A Kínai Szociális Tudományok Akadémiája 2019-es becslése szerint a kormány nyugdíjalapja 2035-re kifogyhat a pénzből. Emellett a fiatalok munkahelykeresési nehézségei is aggasztják a családokat, hiszen a városi területeken a 16-24 éves korosztály körében a munkanélküliség meghaladja a 20%-ot.
Kína nem tudja csak úgy átkapcsolni a gépezetet, és az Egyesült Államoknak eladott áruk helyett a helyi vásárlóknak értékesíteni. A Renmin Egyetem professzora, Nie Huihua szerint „a gazdaságra nehezedő nyomás miatt a belső fogyasztás jelentős növelése rövid távon nem valószínű”. A Fudan Egyetem amerikai tanulmányok központjának helyettes vezetője, Zhao Minghao úgy véli, hogy Kína nem táplál magas elvárásokat a Trump-adminisztrációval folytatott tárgyalásokkal kapcsolatban, és a valódi csata a hazai politikák, például a hazai kereslet növelésének kiigazításában rejlik.
A kínai kormány a lassuló gazdaság megújításához milliárdokat jelentett be gyermekgondozási támogatásokra, a bérek emelésére és a jobb szabadságra. Egy 41 milliárd dolláros programot is bevezettek, amely kedvezményeket kínál a fogyasztói elektronikai cikkekre és az elektromos járművekre, hogy ösztönözzék a vásárlásokat. Zhang Jun, a Fudan Egyetem gazdasági kari dékánja azonban úgy véli, hogy ez nem fenntartható megoldás, és sürgeti a lakosság rendelkezésre álló jövedelmének növelését.
Xi Jinping számára sürgető feladat, hogy megvalósítsa a gazdasági jólét álmát, amelyet 13 évvel ezelőtt hirdetett meg. A fiatal generáció elkeseredettsége és jövőjük miatt érzett aggodalma nagyobb problémákat vethet fel a Kommunista Párt számára, akár tüntetésekhez is vezethet. A Freedom House Kína Disszidens Megfigyelője szerint a pénzügyi elégedetlenségből fakadó tüntetések száma az utóbbi hónapokban meredeken emelkedett. Kínában a tüntetéseket gyorsan elfojtják, és a közösségi médiában cenzúrázzák, így valószínűtlen, hogy jelenleg komoly fenyegetést jelentsenek Xi számára.
A kínai vezető tudja, hogy az ország gazdasági helyzete és a nemzet jóléte összekapcsolódik. A közelmúltban Kína hatalmas lépéseket tett a fogyasztói elektronika, az akkumulátorok, az elektromos járművek és a mesterséges intelligencia területén, ezzel megpróbálva felzárkózni az Egyesült Államok technológiai dominanciájához. Azonban Trump vámjai tovább bonyolítják a helyzetet, és a kulcsfontosságú chipjeinek eladásának korlátozása is gátat szab Xi technológiai ambícióinak.
Bár Kína nehéz időszakot él át, Xi Jinping a válságot változási katalizátorként igyekszik felhasználni, új piacok keresésére. A közeljövőben néhány kínai exportáló céget jelentősen érinthetnek a vámok, de a kínai vállalatok aktívan keresnek új vásárlókat. Donald Trump első hivatali ideje alatt Kína már elkezdte diverzifikálni exportpiacait, és erősítette kapcsolatait Délkelet-Ázsiával, Latin-Amerikával és Afrikával.
Az utóbbi események lehetőséget adhatnak Xi számára, hogy pozitívan formálja Kína nemzetközi szerepét.
Ezeket is érdemes megnézni
Kitoloncolt bűnözők új esélyt kapnak egy call centerben
David Dimbleby: A szabad piac öröknek tűnt, amíg Trump meg nem érkezett
