Szovjet űrhajó közelít a Földhöz, hamarosan becsapódik

A szovjet űrhajó egyik része várhatóan ezen a szombaton visszatér a Földre, miután több mint 50 évet töltött az űrben. A Kosmos 482 néven ismert űreszközt 1972-ben indították el, eredeti célja a Vénusz felfedezése volt. Azonban az űrhajó nem tudott elhagyni az alacsony Föld körüli pályát, és végül négy részre szakadt, ahogy azt a NASA szakemberei jelentették. Az egyik töredék, amely valószínűleg a leszállóegység, visszakerül a Föld atmoszférájába, és elképzelhető, hogy egy része túlélheti a re-entryt anélkül, hogy elégne.

Az Európai Űrügynökség (ESA) előrejelzése szerint a visszatérés várható időpontja 2023. május 10-én, helyi idő szerint 09:16 BST körüli időpontban fog bekövetkezni, de ez az időpont több órát is eltérhet. Jelenleg számos információ hiányzik a re-entryvel kapcsolatban, beleértve azt is, hogy pontosan hol fog földet érni az űreszköz. Azonban ha bármely része túlél, figyelembe kell venni, hogy a Föld 70%-át víz borítja, így valószínűtlen, hogy jelentős károkat okozna.

Stijn Lemmens, az ESA idősebb űrszemét-elhárító elemzője megjegyezte, hogy „sokkal valószínűbb, hogy lottót nyerünk, mint hogy ez a darab űrszemét ránk essen.” A leszálló kapszula egy masszív, gömb alakú objektum, amely körülbelül egy méter széles és közel fél tonnát nyom. A Vénusz extrém hőmérsékletének és nyomásának túlélésére tervezték, ezért robusztus hőpajzsa és tartós szerkezete van. Ezért a szakértők úgy vélik, hogy az űreszköz túlélheti az irányítás nélküli visszatérést a Föld atmoszférájába.

A kapszula ejtőernyőrendszere, amelyet eredetileg a Vénusz felé való leszállás lassítására szántak, valószínűleg már régóta elhasználódott, mivel több mint 50 évet töltött az űrben. A földi emberekre gyakorolt kockázat alacsonynak számít, de a kapszula várható repülési pályája azt jelenti, hogy bárhol landolhat 51,7° északi és déli szélesség között, így a lakott világ nagy részét lefedi. Ez azt jelenti, hogy a kapszula akár olyan messze is landolhat, mint London és Dél-Amerika legdélebbi csücske között.

Az irányítás nélküli űrszemét események már korábban is előfordultak. Lemmens elmondta, hogy „az ember által készített objektumok visszatérése a Föld atmoszférájába meglehetősen gyakran előfordul”, és ez hetente megtörténik a nagyobb űreszközökkel, míg a kisebbek napi szinten térnek vissza. Az objektumok jellemzően elégnek a Föld atmoszférájában, mielőtt a földre érnének. Például a kínai Long March 5B rakéta 2022-ben az Indiai-óceán felett tért vissza, míg a Tiangong-1 űrállomás 2018-ban a Csendes-óceán felett nagyrészt elégett.

A Kosmos 482-t jelenleg szorosan figyelemmel kísérik a nemzetközi űrügynökségek. Lemmens hangsúlyozta, hogy a jövőbeli űreszközöket „úgy kell tervezni, hogy biztonságosan tudjanak eltávolodni a pályáról, lehetőleg irányított re-entry révén”. Ez lehetővé teszi a leszállási helyek pontos előrejelzését, csökkentve az esetleges törmelék lakott területekre gyakorolt hatását, ezáltal védve az embereket és az ingatlanokat, miközben „kezeljük az űrszemét környezeti hatását”.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/cy9vz28nyedo