Forradalom bontakozik ki az indiai cipőiparban

A tajvani Hong Fu Industrial Group neve talán nem cseng ismerősen a legtöbb ember fülében, de ha kicsit körülnézünk egy forgalmas utcán, valószínű, hogy találkozhatunk a termékeivel. A Hong Fu a világ második legnagyobb sportcipőgyártója, amely cipőket szállít a Nike, Converse, Adidas, Puma és számos más nagy márkának. Évente körülbelül 200 millió pár sportcipőt gyárt, ezért amikor bejelentette, hogy jelentős befektetést eszközöl az indiai piacon, az iparág figyelme azonnal felkeltődött. A Hong Fu jelenleg egy hatalmas gyárat épít Panapakkamban, Tamil Nadu államban, India délkeleti részén. A gyár, amikor teljes kapacitással üzemelni kezd, várhatóan évi 25 millió pár cipőt fog gyártani, ezzel pedig körülbelül 25,000 munkavállalót foglalkoztat majd.

A projekt indiai partnerekkel valósul meg, többek között Aqeel Panarunával, a Florence Shoe Company elnökével, aki elmondta: „A nemzetközi piac telített, és a Hong Fu új lehetőségeket keresett.” Panaruna hangsúlyozta, hogy Indiában drámai mértékben nő a nem bőrből készült lábbelik iránti kereslet, ami óriási potenciált rejt magában. Az indiai kormány szintén szeretné vonzóbbá tenni az ilyen befektetéseket, abban bízva, hogy ez javítani fogja a lábbeligyártás színvonalát és növelni fogja az exportot. Tavaly augusztusban az Indiai Szabványügyi Hivatal (BIS) új minőségi előírásokat vezetett be minden Indiában forgalmazott cipőre vonatkozóan. Ezek az előírások például megkövetelik, hogy az anyagok átmenjenek bizonyos szilárdsági és rugalmassági teszteken. Sandeep Sharma, a lábbelipar szakértője és újságírója elmondta: „Ezek a BIS szabványok arról szólnak, hogy rendet tegyünk a piacon. Túl sok alacsony minőségű termék árasztotta el a piacot, és a fogyasztóknak joguk van a jobb minőséghez.”

Azonban sok indiai ember nem engedheti meg magának a jól ismert márkák cipőit. Számukra egy hatalmas és összetett kis cipőgyártók hálózata áll rendelkezésre, amelyet az „informális szektor” néven ismernek. Ezek az olcsó termékek a becslések szerint a teljes lábbelipiac kétharmadát teszik ki. Ashok, aki nem kívánta megosztani a teljes nevét, elmondta, hogy ő is az informális szektor része, és számos cipőgyártó egység működik Agra környékén, Észak-Indiában. Becslése szerint napi 200,000 pár cipőt gyártanak hasonló üzemek Agra területén. „Sok fogyasztó, különösen a vidéki és alacsony jövedelmű városi területeken, olcsó helyi lábbelit választ a márkás lehetőségek helyett” – mondta Ashok. „Sok szervezett márka küzd a kiskereskedelmi terjeszkedésért a félig városi és vidéki területeken, mert mi szolgáljuk ki őket.”

De vajon hogyan befolyásolják az új kormányzati szabványok az Ashokhoz hasonló gyártókat? „Ez bonyolult,” mondta Sharma. „Úgy érzem, a kormány egy szoros egyensúlyt próbál tartani. Nem zárhatják be csak úgy ezeket a kis vállalkozásokat, amelyek milliókat foglalkoztatnak – az gazdasági öngyilkosság lenne.” Sharma szerint a kormány egyfajta sárgarépás és botmódszert alkalmaz, amelyben a szabványok erősítése mellett programokat is indítanak a kis gyártók folyamatainak modernizálására. „Nem arról van szó, hogy az informális szektort felszámolják, hanem arról, hogy fokozatosan integrálják őket a szervezett szektorba.”

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az informális szektor híres a nagy márkák hamisítványainak gyártásáról. Ezek a termékek népszerűek az indiai vásárlók körében, akik kedvező áron keresnek stílusos lábbeliket, de más országok régóta panaszkodnak a hamisítványok által okozott veszteségekre. Eközben új indiai cipőgyártók is megjelennek, hogy kiszolgálják India növekvő középosztályát. Sabhib Agrawal például a mezítláb cipők iránt próbálja felkelteni a vásárlók érdeklődését, amelyeket gyártóik szerint egészségesek a láb számára, mivel ösztönzik a természetes, mezítláb mozgást. Agrawal elmondta, hogy cége, a Zen Barefoot, különleges, mivel az indiai lábbelipiac nem túl innovatív. „Nagyon kevesen hajlandók időt és pénzt fektetni új technológiákba itt. Az indiai gyártás profit-első piac, ROI-vezérelt.”

A Comet nevű indiai cég szintén az innovációra törekszik. Ők állítják, hogy ők az első indiai cipőmárka, amely a teljes gyártási folyamatot birtokolja, a tervezéstől a gyártásig. „Ez a szintű kontroll lehetővé teszi számunkra, hogy kísérletezzünk az anyagokkal, új formákat vezessünk be, és folyamatosan finomítsuk a kényelmet és a megfelelő illeszkedést a valós visszajelzések alapján,” mondta a cég alapítója, Utkarsh Gupta. Szerinte a Comet cipők alkalmazkodnak India éghajlatához és útjaihoz. „Sok helyi márka a piacon kapható talpakat használja, de amikor a Cometet elkezdtük, rájöttünk, hogy ezek minőségben, tartósságban és tapadásban is hiányosak,” mondta.

A változás tehát elkerülhetetlen a lábbelipiacon. „Az értékteremtés áthelyeződése most már megkezdődött,” mondta Gupta. „Sok magas értékű márkának át kell helyeznie a gyártását Indiába. 3-5 éven belül egy erős ökoszisztémánk lesz, amely képes versenyezni a nemzetközi sportcipőpiacon.” Agra városában Ashok reméli, hogy az informális szektor nem marad figyelmen kívül India lábbeligyártásának növekedése közepette. „A kormánynak akkreditációt és tanúsítványokat kellene adnia nekünk, hogy a gyáraink ne zárjanak be. Ha minket is bevonnak a szervezett szektorba, senki sem tudja majd felülmúlni Indiát a cipőgyártás terén.” De Sharma arra figyelmeztet, hogy a változás elkerülhetetlen. „A piac biztosan el fog mozdulni. Látni fogjuk, hogy a nagyobb szereplők még nagyobbá válnak – ők rendelkeznek a pénzügyi forrással, hogy gyorsan alkalmazkodjanak.” Azonban nem hiszem, hogy a kisebb cégek teljesen eltűnnek. Az okosabbak megtalálják a maguk rétegét.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/cm2nplgm2kpo