Szinte a világ minden táján megünneplik a tél végét és a tavasz kezdetét. Az egyik leghíresebb karnevál a Rio de Janeiróban megtartott karnevál. Maga a karnevál szó a latin “carne vale” kifejezésből ered, melynek jelentése: búcsú a hústól.
Ez pedig nem másra utal, mint a Húshagyókeddre, ami a farsangi időszak utolsó napja. Hiszen Hamvazószerdától indul a nagyböjt, mely egészen Húsvétvasárnapig tart.
A farsangi, télűző mulatságok ősei az ókorban is jelen voltak, a Római birodalomban megünnepelték ilyenkor Szaturnusz istent, de ennek az ünnepnek az eredete pedig a görög Bacchus isten ünnepében rejlik.
A görögök úgynevezett bacchanáliákat tartottak, féktelen mulatozások közepette ünnepelték a tél végét és a tavasz közeledtét. Ezeket a pogány és erkölcstelennek minősített ünnepeket tiltották be aztán hosszú időre a középkorban a kereszténység elterjedésével és térhódításával.
Kis hagyományból vált a világ legnagyobb karneváljává
Az első karnevált 1723-ban rendezték a portugál bevándorlók ezt a tradiciót Entrudonak nevezik, és a hagyomány szerint a résztvevők záptojással, szagos vízzel illetve citromhéjjal dobálták egymást nagy vigalom közepette.
Az első maszkabált Rióban 1840-ben rendezték meg, és ez a bál nagyon gyorsan a pajzán mulatságok színtere lett. Egy évtized sem kellett hozzá, és már lovak által vontatott kocsikon vonultak fel a zenekarok, és újabb öt év múlva már a gazdagok pompás jelmezekben vonultak fel a karneválon.
Újabb 20 év múlva már a szegényebb emberek is beöltözhettek. 1872-ben a munkásosztály tagjai, akik eladdig még csak meg sem nézhették a beöltözött gazdagokat, ők maguk is jelmezekben pomázhattak a karneválon.
Az első maszkokat és álszakállakat, álbajuszokat egy élelmes bolt tulajdonos importálta Portugáliából, és 1852-re datálódik, hogy az első zenekar megjelent az utcákon, ugyanis a Zé Pereira nevű ütőhangszeres együttes vonult fel először.
Talán akkor még senki sem gondolta volna, hogy egyszer a világ legnagyobb karneváljává növi ki magát az Entrudo, ez a viszonylag egyszerű mulatság.